A nyelvtudásnak hasznát veszi a mindennapokban

A nagyszőlősi Farkas István nemes szakmát választott—az emberek megmentésének szentelte életét. Negyed százada teljesít szolgálatot az Állami Katasztrófa-elhárítási Szolgálat kötelékében. A zömében magyarok lakta Salánk községben született, ott járt a magyar tannyelvű általános iskolában.

A mindennapokban szüleivel, nagyszüleivel, szomszédaival és osztálytársaival kizárólag magyar nyelven komunikált. Édesanyja a szomszédos község óvodájának vezetőjeként dolgozott, következésképpen tökéleteszen beszélt ukránul. Ezt a tudást igyekezett átadni fiának is. Azonkívül szabad idejében szívesen nézte mind a magyar, mind az ukrán nyelvű tv-adásokat.

Az iskola befejezése után a Munkácsi Ipari-műszaki Szakiskolában folytatta tanulmányait, ahol rádiótechnikusi végzettséget szerzett. A szakiskolában az oktatás kizárólag ukrány nyelven folyt, ezért Istvánnak komoly erőfeszítéseket kellett tennie, hogy lépést tudjon tartani diáktársaival, el tudja sajátítani a tananyagot. Tanulmányai során sok időt szentelt az ukrán nyelv elsajátításának.

1995-ben szerelt le. A sorkatonai szolgálat idején tovább tökéletesítette nyelvtudását. Leszerelése után a nagyszőlősi tűzoltóságon helyezkedett el. A fiatal kollégát a vezetőség Vinnicába irányította tanfolyamra. István mivel nem rendelkezett kellő szakmai ismeretekkel, szorgalmasan tanult, gyarapította tudását. Egy évvel később felvételizett a Lvivi Műszaki Egyetem levelező karára. Évfolyamtársait is meglepte, milyen tökéletsen használja a magyar nemzetiségű ifjú az ukrán nyelvet.

Azóta írásom hőse anyanyelvi szinten beszéli a magyar és az ukrán nyelvet. Nem meglepő, hogy mostanra a Farkas családban mindenki ukránul beszél.

Farkas István évekig dolgozott a nagyszőlősi tűzoltó parancsnokság műszakvezetőjeként. Idővel a tűzoltó-felügyelőség felügyelőjévé nevezték ki, tiszti rangot kapott. Ezt követően a Katasztrófa-elhárítási Minisztérium nagyszőlősi járási osztályának mérnöke lett. Az átszervezést követően 2012-ben az ungvári felügyelőségbe helyezték át, ahol két évig dolgozott. Az elmúlt években a beregszászi járási katasztrófa-védelmi osztályon felügyelőként, majd műszakparancsnokként dolgozott. Akárhová vezényelték is, mindenütt könnyedén beilleszkedett, megtalálta a közös handot a kollégákkal, beosztottakkal, hiszen két nyelven komunikál.  Nyelvi nehézségei soha nem voltak. Mi több, Farkas István gyakran segítette ki kollégáit fodításokkal. A tűzoltás során is hasznát vette a nyelvtudásnak, hiszen a bajba jutottakkal is könnyedén tudott beszélni. Tűzoltó-felügyelőként általában a zömében magyarok lakta településekre irányították, hiszen a lakosság anyanyelvén tudta felhívni figyelmüket a legalapvetőbb tűzbiztonsági szabályok betartásának szükségességére. Szeretném elmondani, hogy István igazi lokálpatrióta. Állítása szerint, külföldre csak látogatóba jó menni, élni és dolgozni a haza, Ukrajna javára érdemes.

Farkas István élettörténete jó példa arra, miért kell a tanulókat az ukrán nyelv elsajátítására ösztönözni. Az állami nyelv ismerete segít a szakmai sikerek elérésében, de a mindennapokban is jól jön. Sztella Keszler, az Ungvári 10.számú Középiskola ukrán nyelv és irodalom tanárának meggyőződése szerint a tanulókat érdekeltekké kell tenni abban, hogy minél alaposabban elsajátítsák az államnyelvet. „Érdemes újra és újra hangsúlyozni, inél több nyelvet ismerünk és beszélünk, annál gazdagabbak, sikeresebbek leszünk a mindennapokban. Az állami nyelv ismerete segít a szükséges információ megszerzésében, az egyéni tervek, elképzelések megvalósításában”—hangsúlyozta a tanárnő.

Az ukrán nyelv elsajátításának egyik legnagyobb kerékkötője a szakemberek szerint, a nyelvi közeg hiánya, illetve az attól való félelem, hogy helytelenül ejtik ki a szavakat. Ezt az akadályt hivatott elhárítani az a feladatsor, azok az interaktív játékok, melyek élethelyzeteket modelleznek. Ezek az egyszerű gyakorlatok segíthetnek a tanulóknak a szerzett tudás elmélyítésében, abban, hogy komfortosabban, magabiztosabban érezzék magukat beszélgetés közben.

Napjainkban számos eszköz segíti a nyelvtanulást, hiszen kiváló tankönyvek, segédeszközök, online-tanfolyamok, interaktív játékok közül választhatnak. A «БомбеЗНО» gyakorló füzet egybe gyűjtötte azokat a módszertani anyagokat (játékok, mondókák, memóriakártyák, feladatok), amelyek ösztönzik azokat a tanulókat is, akik számára nehézséget jelent a nyelvtanulás. Felkészítik őket a nyelvvizsgára.

A nyelvtanulási folyamat egy életen át tart. Nyelveket tanulni érdekes és hasznos, hiszen arra szükség van ahhoz, hogy boldogulni tudjunk a mindennapokban.

A sikeres pedagógiai gyakorlat bebizonyította, minél felkészültebb az ukrán nyelvtanár, annál jobb eredményeket érnek el tanítványai a nyelvtanulás terén. Napjainkban az ukrán, mint második nyelv elsajátítására óriási hangsülyt fektetnek. A nyelvtanítás módszertana folyamatosan tökéletesedik. A pedagógusok részére gyakorlati javaslatokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy minél eredményesebb munkát tudjanak kifejteni a magyarajkú gyermekek tanítása terén. Rendelkezésükre áll az online-tanfolyam  «Викладання української в класах із навчанням мовами національних меншин», vagy  «Українська для фізиків і ліриків», ami segíti a magyar tannyelvű iskolákban tanító biológusok, fizikusok, matematikusok munkáját, azt hogy tanítványaik minél tökéletesebben elsajátítsák az ukrán nyelvet és a szaktantárgy tananyagát állami nyelven. Az online-tanfolyam ingyenes és három tematikai modulból tevődik össze. Annak szerzői ismert pedagógusok, a tudományok kandidátusai, nyelvészek, szakérték, illetve szaktanárok.

Az iskolák részére kidolgozták a «Бомбезна українська. Як спланувати та провести мовний табір» (частина 1 та частина 2), mely segít a tanároknak az ukrán nyelvi táborok önálló szervezésében az iskolán belül, ugyanis játékokat, dalokat tartalmaz.

Az írás az Európai Unió és Finnország Külügyminisztériumának támogatásával készült. A cikk tartalmáért a szerző visel felelősséget és nem feltétlenül tartalmazza a EU és  Finnország Külügyminisztériumának nézeteit a kérdést illetően.

Natália KOBÁLY